Windows Portal

Érdemes váltani? Kérdések és válaszok a Windows Vistáról

• 2007-02-13 13:26

Hacsak nem az északi sarkon élünk, a kiskereskedelmi boltokból már pontosan egy hete hozzájuthatunk a Microsoft legújabb operációs rendszeréhez a Windows Vista-hoz. A generációváltás mindig jelentős változásokkal és rengeteg kérdéssel jár, főként egy oly mértékben elterjedt szoftvernél, mint a Microsoft Windows, mely világszerte többszázmillió számítógépen teljesít szolgálatot, az egyszerű otthoni gépektől kezdve egészen a kisváros-méretű szerverfarmokig. Mi újat hoz, miben más, és megéri-e már most váltani, ha egyáltalán megéri? Kérdések és válaszok - laikusok számára is.

Az alábbiakban a korai felhasználóktól és az új rendszerrel még csak ismerkedőktől érkező leggyakoribb kérdéseket, és válaszokat próbáltuk összegyűjteni. Ezek a kérdések természetesen főként a Windows korábbi verzióiról történő váltáskor felmerülő hétköznapi problémákhoz kapcsolódnak. A válaszoknál nem mélyedünk el túlságosan a technikai részletekbe, egyrészt mert szinte minden kérdésre külön cikket lehetne szentelni, másfelől pedig a felhasználókat többségében egyszerűen nem érdeklik a műszaki leírások, egyszerűen egy értékelhető választ szeretnének hallani. Reméljük, minden fontos kérdésre sikerül megfelelnünk. A cikk végén szándékosan nem kívánunk konklúziót levonni, úgy gondoljuk az Olvasó a kapott pozitív és negatív információk alapján képes lesz dönteni, hogy megéri-e már most váltania.

Kezdjük a biztonsággal, mert ez mindennek az alapköve. Biztonság híjján nem is érdemes egy rendszer többi tulajdonságával foglalkoznunk, hiszen ha számítógépünk nem elég biztonságos, értelemszerűen nem fogjuk rábízni kényes adatainkat. Szerencsére a Windows Vista esetében meglehetősen kevés okunk van a emiatt aggódnunk, az új rendszer számtalan módon igyekszik elejét venni a külső támadásoknak és a felhasználó által elkövetett véletlen módosításoknak.




   Biztonság


A Service Pack 2 óta a Windows XP is elég biztonságosnak mondható. Mi újat nyújt a Windows Vista az XP-hez képest?


Összefoglalni is nehéz. A Windows Vista szinte minden területen új biztonsági megoldásokat vezetett be, kezdve a felhasználók elől rejtve maradó memória- és rendszerkomponens-védelemtől egészen az interaktivitást megkövetelő, az asztalon is megjelenő figyelmeztetésekig és a szülői felügyeletig. A Windows Vista egészen az alapoktól egy új biztonsági modellre épült, melynek célja a különböző szolgáltatások, alkalmazások, felhasználói fiókok és egyéb rendszerkomponensek minél nagyobb fokú elszigetelése.



Kezdjük az alapoknál. Mit értünk a szolgáltatások elszigetelésén?


A Windows Vista-ban csökkentek a szolgáltatások hatáskörei. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mostantól egy-egy szolgáltatás működése nincs kihatással egy másikéra. Minden szolgáltatás saját biztonsági azonosítóval rendelkezik, így egyértelműen meghatározható, hogy a rendszer mely részeihez férhet hozzá, és melyekhez nem. Ezen kívül a legtöbb szolgáltatás már nem rendszerfiókként, hanem saját "felhasználói" kontextusban fut, így egy esetleges leállás, hibás működés sem zavarhatja meg a Windows működését. Ha egy egyszerű példával akarnék élni: ha a híres-neves Blaster/Sasser vírus ma ütné fel a fejét, szinte semmilyen kárt nem tudna okozni a Windows Vista rendszert futtató számítógépeken.



Mi a helyzet az internet felől leselkedő veszélyekkel? Hogyan védekezik a Vista a hacker-támadások és a különféle vírusok, spyware-ek ellen?

Röviden: új tűzfal, Internet Explorer 7 és Windows Defender. A Windows Vista-ban egy továbbfejlesztett tűzfal található, mely - a széles körben elterjedt tévhittel ellentétben - megfelelő védelmet nyújt a külső behatolásokkal szemben. Az új tűzfal ráadásul két irányba is képes szűrni, ám - mivel erre viszonylag ritkán van szükség - a kimenő forgalom ellenőrzése alapértelmezésként ki van kapcsolva. Az új tűzfal egy komplett menedzsment-konzolt kapott, így a kereskedelemben kapható "nagyokhoz" hasonlóan részetekbe menően állíthatunk fel különböző forgalomkorlátozó szabályokat. Az Internet Explorer 7 - a User Account Control-nak köszönhetően - védett módban fut, ami azt jelenti, hogy a böngésző ablakában zajló események tulajdonképpen egy virtuális térben - úgynevezett "homokozóban" történnek. Az Internet Explorer-nek a valódi rendszerfájlokhoz abszolút nincs hozzáférése. Minden egyes beépülő modul telepítése előtt többszörös figyelmeztetést kapunk, így gyakorlatilag csak szándékosan futhatunk bele spyware, vagy nemkívánatos eszköztár (toolbar) installálásába. Az új böngésző ezen kívül rendelkezik egy új "adathalász-szűrővel", mely az utóbbi időkben megszaporodott weboldal-hamisításos adatlopások ellen védekezik. Ha a felhasználó egy gyanús weboldalra (például egy bank hamisított mására) érkezik, az Internet Explorer piros színnel jelöli meg a címsort és egy figyelmeztetést jelenít meg, hogy az oldalon nem javasolt személyes adataink megadása. Ha ehhez hasonló gyanús esemélyeket tapasztalunk - a korábban említett virtuális homokozó jóvoltából - könnyen megszakíthatunk bármilyen műveletet: egyszerűen csukjuk be a böngésző ablakot. A Windows Defender egy háttérben futó szolgáltatás, mely a különféle kém- és reklámprogramokat, valamint az egyéb nemkívánatos rendszermódosításokat figyeli, majd figyelmezteti a felhasználót, ha beavatkozásra van szükség. A Windows Defender kártevő-felismerő adatbázisát a Microsoft rendszeres időközönként frissíti az interneten keresztül.



Firefox-ot használok, mert úgy tudom, hogy biztonságosabb, mint az Internet Explorer. Ez a Vista esetében is igaz?


Ez már a Windows XP esetében sem volt feltétlenül igaz. A Firefox "legendás" biztonságát főként alacsony piaci részesedésének és elterjedtségének, valamint az ActiveX-támogatás hiányának köszönheti. Most, hogy a böngésző egyre népszerűbb, szinte napról-napra bukkannak fel újabb és újabb biztonsági hibák a szoftverben. Alapvetően, ha a felhasználó körültekintően kezeli a rendszert, mindegy melyik böngészőt használja. Az adathalász-szűrőt már a Firefox fejlesztői is beépítették böngészőjükbe, a Microsoft szakembereivel közösen pedig jelenleg azon dolgoznak, hogy alkalmazásuk a védett mód előnyeit is ki tudja használni.



Sokszor, ha különböző könyvtárakba szeretnék bejutni, vagy egyszerűen elindítok egy rendszerkonfigurációs alkalmazást, figyelmeztetést kapok, és jóvá kell hagynom a műveletet. Nagyon idegesít, kikapcsolhatom?

Természetesen ki, de a saját érdekünkben nem ajánlott. A Windows Vista talán legnagyobb port kavart és legnagyobb közutálatnak örvendő szolgáltatásáról, a User Account Control-ról (UAC) van szó. Sokan tévesen egy szimpla figyelmeztető ablakként fogják fel és "én akarom irányítani a gépet, nem fordítva!" felkiáltással azonnal kikapcsolják. Ha jobban belegondolunk, a helyzet éppen fordított: bekapcsolt UAC-val tartjuk igazán ellenőrzésünk alatt a rendszert, így biztosak lehetünk benne, hogy csak olyan művelet zajlik, amire engedélyt adtunk - pontosabban nem zajlik semmi olyan, amire nem adtunk. Az UAC - a korábban említett Internet Explorer védett mód mellett - számos módon növeli a rendszer védettségét. Előszöris az olyan alkalmazások számára, melyek erőszakosan és lebeszélhetetlenül a rendszermappákba és a rendszerleíró-adatbázis (registry) kényes területeire akarnak írni, virtualizálja a környezetet. Ez röviden azt jelenti, hogy a program ugyan "azt hiszi", hogy nyugodtan beleszemetelhet a Windows mappába, tulajdonképpen csak annak egy virtuális másába dolgozik, így maga a rendszer tiszta marad. A másik módszer a már említett felbukkanó figyelmeztetések. Ha jobban megfigyeljük, ezek nem csak egyszerű figyelmeztetések, hanem engedélykérő párbeszédablakok.



Én rendszergazda-jogosultságú felhasználó vagyok. Miért kér ennek ellenére engedélyt a rendszer?


Talán ez a Windows Vista egyik legfontosabb újítása a biztonság terén: senki sem rendszergazda - mindenki felhasználó. A felmérések szerint a legtöbb problémát eddig az okozta, hogy mindenki rendszergazdaként működtete számítógépét, így aztán bármilyen rosszindulatú szoftver jutott be a felhasználó tudtával, vagy anélkül, az szintén teljes kontrollt tudott szerezni a rendszer fölött. A Vista-val ennek vége. Hiába van adminisztrátor-jogosultságunk, a többi felhasználóhoz hasonlóan korlátozott jogkörben tevékenykedünk. Ha olyan műveletre kerül sor, melyhez "valódi" rendszergazda jogok szükségesek, az UAC engedélyt kér tőlünk és gond nélkül folytathatjuk a munkát. Az UAC használatával biztosak lehetünk benne, hogy tudtunk nélkül semmi olyan rendszermódosítás nem történik meg, melyről nincs tudomásunk.



Van-e beépített antivírus a Vista-ban?


Nincs. A különböző versenyjogi hivatalok még a jelenleg beépített megoldások némelyikét is kifogásolták (különösképp a Biztonsági központ és a Windows Defender jelenlétét), de a Microsoftnak végül sikerült "kiharcolnia", hogy ezek a védelmi funkciók a rendszerben maradhassanak. A Microsoft OneCare néven kínálja saját vírusellenes megoldását, de egyre-másra jelennek meg a már régóta népszerű antivírusok Vista-kompatibilis verziói is.



Jim Allchin, a Windows tavaly év végén leköszönt termékmenedzsere egyik írásában azt állította: a Vista-felhasználóknak nincs is szükségük antivírusra. Igaz ez?

Nem. A "Windows-ember" nem ezt állította, hanem azt, hogy a Vista védelmi képességeit figyelembe véve, egy gyakorlott felhasználó antivírus nélkül sincs különösebbb veszélynek kitéve. Mindazonáltal természetesen érdemes efféle védelmi szoftverek beszerzése és telepítése, kiváltképp, ha tapasztalatlan, kezdő felhasználó is működteti a számítógépet. Az ördög nem alszik.



Hogyan védhetem meg gyermekeimet a káros online tartalmaktól és az erőszakos játékoktól?


A válasz: szülői felügyelet. A gyerekek alapvetően kíváncsi természetűek, ezért szükség lehet bizonyos tartalmak korlátozására. A Windows Vista szülői felügyeletével kulcsszavak vagy konkrét internetes címek megadásával tilthatunk le egyes weboldalakat, ellenőrizhetjük, hogy a fiatalok mely személyekkel kommunikálnak az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon (pl. Windows Live Messenger) vagy e-mailen keresztül, valamint megszabhatjuk, mely játékokkal játszhatnak és azt is, mikor jelentkezhetnek be a rendszerbe. A gép előtt tölthető idő leteltével a Windows automatikusan zárolja a felhasználó képernyőjét.






Teljesítmény


Mind a mai napig, szerte az interneten különféle találgatások folynak, vajon milyen erős gép kell a Vista futtatásához. Nem mindenkinek telik "erőműre", ők akár le is mondhatnak az új Windows-ról?

Egyáltalán nem. A Windows Vista azokon a gépeken, melyek kielégítik az alapkövetelményeket azonos, vagy jobb teljesítményt nyújt, mint a Windows XP. Talán túlzásnak tűnhet, de a Windows Vista nem igényel különösebben nagy erőforrásokat. Természetesen, mint minden új rendszernél, némiképp nőtt az erőforrásigény, ami főként a memóriahasználatnál jelentkezik, de hozzá kell tenni, hogy ezzel együtt sokkal ésszerűbben és gazdaságosabban is bánik a rendelkezésre álló megabájtokkal és gigahertzekkel.



Mik ezek az "alapkövetelmények"?


Nagyjából minden 2-3 évnél nem idősebb számítógép gond nélkül fogja futtatni a Vista-t. Az új Windows rendszerkövetelményei a szoftver különböző kiadásaival párhuzamosan két részre bonthatók: Vista Capable (Vista-képes), illetve Premium Ready (prémiumkategória). A Vista-képes matricával ellátott számítógépek minden alapszolgáltatást képesek futtatni, míg a prémiumkategóriás masinák a Vista fullextrás változata, az Ultimate valamennyi funkcióját is kényelmesen kihasználhatóvá teszik. A Windows Vista rendszerkövetelményei az alábbiak szerint alakulnak:

Windows Vista Capable:

• Legalább 800 MHz órajelű modern* processzor
• 512 MB rendszermemória (RAM)
• DirectX 9 kompatibilis videóprocesszor

Windows Vista Premium Ready:

• 1 GHz vagy magasabb órajelű processzor
• 1 GB vagy több rendszermemória (RAM)
• DirectX 9 kompatibilis videóprocesszor, 128 MB videómemóriával, Pixel Shader 2.0 technológiával és 32 bites színmélységgel
• Legalább 40 GB méretű merevlemez, legalább 15 GB szabad lemezterülettel
• DVD-olvasó
• 16 bites hanglejátszási lehetőség
• Szélessávú internetkapcsolat javasolt

* A "modern" processzor meghatározás magában foglalja a ma újonnan kapható legtöbb processzortípust.



Miért fogyasztja el a Windows rögtön indulás után a memória több, mint felét, holott még nem futtatok semmit?


Bármilyen meghökkentően hangzik: gazdaságossági okokból. A Windows Vista az első a családban, melynek teljesítménye skálázható a rendelkezésre álló erőforrásokhoz mérten. Ezt úgy kell érteni, hogy minél több memória van a számítógépben, annál többet fog üresjáratban is elfogyasztani belőle (természetesen az ésszerűség határain belül). Mindez azért van így, mert a Windows több teljesítménynövelő technológiával is rendelkezik, melyek a szabad erőforrások minél hatékonyabb és minél takarékosabb felhasználásán dolgoznak.



Mi lehet gazdaságos a memória felélésén?


A Vista a teljesítményre hajt. Ugyan mi értelme a sok, drága memóriának, ha ott áll kihasználatlanul? A Vista egy már a Windows XP-ben is meglévő technológia továbbfejlesztésével, a Superfetch-csel igyekszik minél jobban kihasználni a rendelkezésre álló memóriát. A Superfetch folyamatosan figyeli és naplózza a felhasználói szokásokat, majd ezekből az adatokból statisztikát készítve a későbbiekben megpróbál a "kezünk alá" dolgozni. Ha például a statisztikák szerint a felhasználó általában délelőtt 10 és délután 2 között rendszeresen Excel-lel dolgozik, este 8 körül pedig egy bizonyos játékkal, vagy multimédiás programmal foglalatoskodik, a Windows ezen időpontok előtt már előretölti a megfelelő alkalmazás adatait a memóriába. Mivel ez egy viszonylag bonyolult tanulási művelet eredménye, a Superfetch-nek szüksége van egy kis időre, hogy "kiismerje" a felhasználó szokásait, és a megfelelő időpontban a megfelelő alkalmazás álljon készenlétben a memóriában. Az első pár napban, vagy akár hétben tehát nem sokat fogunk észrevenni a Superfetch működéséből, maximum azt, hogy a rendszer indulásakor máris 500-600 MB memória van használatban, azonban most már tudni fogjuk miért. A memória ilyetén kihasználása idővel meghozza gyümölcsét.



Mi a helyzet, ha egy nagyobb memóriaigényű programot - például játékot - akarok indítani? Nem lesz elég szabad memória?


Természetesen nem lesz, de ezt a Windows is tudja. Éppen ezért, ha memóriaéhes alkalmazás indítására kerül sor, a rendszer automatikusan "kitakarítja" a memóriából a pillanatnyilag fölösleges adatokat, így helyet biztosítva az újonnan érkező programnak.



A sajtó mostanság tele van az úgynevezett "hibrid" merevlemezekről szóló hírekkel. Mik ezek és hoznak-e valamilyen hasznot a Windows Vista rendszerben?

Bátran kijelenthetjük, hogy a hibrid merevlemezek megjelenéséért főként a Windows Vista a "felelős". A hibrid merevlemezek nem szólnak másról, minthogy a szokásos mágneslemezek mellett úgynevezett flash-memóriák is beépítésre kerültek az eszközben. Ezen memóriák mérete jelenleg párszáz megabájttól egészen 1 gigabájtig terjednek. A Vista főként energiagazdálkodási szempontok miatt alkalmazza ezt a technológiát. Ha a rendszer üresjáratban dolgozik, nyugodtan leállíthatók a lemezek, hiszen a memóriacsipeken megtalálható mindaz az információ, melyre a Windows-nak szüksége van a futáshoz. A hibrid merevlemezek memóriái másrészt a rendszer alvó üzemmódját is segítik, mert ébredéskor nem kell a lemezek felpörgetésére várni, a memóriákból azonnal kiolvashatók az adatok. A hordozható számítógépek felhasználói ezzel csendesebb gépet, hosszabb üzemidőt érhetnek el, miközben gépük bekapcsoláskor hamarabb lesz üzemkész.



Azt hallottam, hogy a Vista képes az USB-háttértárolókkal is kiegészíteni a memóriát. Tudomásom szerint a flash-memóriák lassabbak, mint a RAM-ok, akkor hogyan lesz ettől gyorsabb a rendszer?

A ReadyBoost technológia nem a memória, hanem a lapozófájl bővítésére való. Igaz, hogy a flash-memóriák lassabban írhatók, mint a merevlemezek, de körülbelül kétszer-háromszor olyan gyorsan olvashatók vissza róluk az adatok. A ReadyBoost lényege, hogy ha a számítógép USB-portjára dugott memória megfelel az alapkövetelményeknek, a Windows kiterjeszti rá a lapozófájlban található apróbb adatszegmenseket, mivel szükség esetén innen sokkal gyorsabban visszaolvashatók, mint a merevlemezen helyet foglaló - általában több gigabájt méretű - lapozófájlból. A flash-memóriák egyedi tulajdonsága, hogy véletlenszerű módon ugyanolyan gyorsan olvashatók róla az adatok, mint szekvenciálisan. Mindez a merevlemezekről - mechanikus mivoltuk miatt - nem mondható el.



Mi történik, ha egyszerűen lehúzom a memóriamodult az USB-csatlakozóról?


Ez nem okoz problémát. A memóriaegységre kimásolt adatok továbbra is megtalálhatók a lapozófájlban, tehát a rendszer zökkenőmentesen fut tovább.



Hogy áll a Vista az alkalmazások kezelésével? Gyorsabb vagy lassabb, mint az XP?


Ez egyelőre változó. Több reprezentatív mérés is bizonyítja, hogy egyes alkalmazások esetén a Vista gyorsabb, míg másoknál egyelőre az XP-nél maradt az előny. Ez mindaddig így lesz, míg a szoftvergyártók el nem kezdik alkalmazásaik Vista-kompatibilis verzióit elkészíteni, melyek már kihasználják a rendszer által nyújtott pluszt szolgáltatásokat. Egy biztos: lényeges lassulást - feltéve, hogy a rendszerkövetelményeknek megfelelő számítógépet használunk - biztosan nem fogunk tapasztalni egyik alkalmazásnál sem. Driver-problémák miatt ez alól kivétel lehet néhány játék - erről a későbbiekben.



Többször észrevettem, hogy mikor ott hagyom egy időre a gépet üresjáratban, elkezdi "tekerni" a merevlemezt. Ilyenkor mi történik?

A Windows Vista üresjáratban végzi el az általános rendszerkarbantartási munkálatokat.  Ilyen például a dokumentumok tulajdonságainak beindexelése a kereső számára, az imént tárgyalt Superfetch is ekkor összesíti adatbázisát, valamint az alapértelmezésként ütemezett töredezettségmentesítő is okozhatja a merevlemez üresjáratban történő intenzívebb működését.



Mi történik, ha a töredezettségmentesítő ütemezése munka közben ér? Lassítja ez a felhasználói programokat és meg kell várnom, amíg a folyamat befejeződik?

Nem. A lemezműveletek alacsony prioritással folynak. Sem a töredezettségmentesítő, sem a keresés-indexelő, sem semmilyen egyéb a rendszer részét képező szolgáltatás nem vonja el az erőforrásokat a felhasználó által futtatott alkalmazásoktól, mivel ezek a folyamatok és a lemezműveletek is alacsony szinten zajlanak.



Hogyan befolyásolja a Vista a laptopok üzemidejét? Hamarabb lemerülnek az akkumulátorok az új rendszer használatakor?


Nem. Bár sok helyen hallani, hogy a Vista kíméletlenül "leszívja" a noteszgépek áramforrását, több független mérés is bebizonyította, hogy ez nem igaz. A Windows Vista körülbelül ugyanazt a készenléti időt biztosítja, mint a Windows XP, a fejlettebb energiagazdálkodási funkciók használatával (hibrid merevlemezek, Aero effektek automatikus kikapcsolása) pedig  akár tovább is bírják a hordozható gépek.



Kihasználja-e a Vista a többmagos processzorok által nyújtott teljesítménytöbbletet?


Igen, de csak abban az esetben, ha a futtatott alkalmazás is képes erre. Az operációs rendszer teljes egészében támogatja a többmagos és az egymagos, de többszálú futtatásra alkalmas (Hyper-Threading) processzorokat. Ahhoz azonban, hogy ez a teljesítményben is megmutatkozzék, az alkalmazásokat is ennek megfelelően kell elkészíteni.



A 32 vagy a 64 bites változatot érdemes használni?


A 32 bitest. Elsőre talán merésznek tűnik ezt ilyen konkrétan kijelenteni, de biztosak lehetünk benne, hogy hiába rendelkezünk 64 bites számítógéppel, semmilyen teljesítménybeli különbséget nem érzékelnénk a 64 bites Windows használatával. Napjainkban a számítástechnika fordulópontját éli, a 32 bitről fokozatosan áttérünk a 64 bites környezetekre, ehhez azonban időre van szükség, a hétköznapi használat során pedig egyelőre korai a 64 bit bevezetése. Egyetlen esetben ajánlott 64 bites rendszer építése, ha minden egyes hardverünkhöz rendelkezésre áll 64 bites driver, illetve kizárólag natív 64 bites alkalmazásokat tervezünk futtatni. Ha 32 bites programot futtatunk 64 bites környezetben - paradox módon - akár alacsonyabb teljesítményt is tapasztalhatunk, mint a 32 bit esetén.






Stabilitás, megbízhatóság


Mennyire stabil a Windows Vista? Megbízhatóbb, mint az XP?


Igen. A Windows Vista nem az XP közvetlen leszármazottja, sokkal inkább a Windows Server 2003-é. Ebből talán már érezhető, hogy egy jóval stabilabb rendszerről beszélünk. A Vista konkrétan a Windows Server 2003 Service Pack 1 kódbázisát örökölte, ezen túlmenően pedig természetesen rengeteg fejlesztés ment végbe mind a rendszermagban, mind az ezt körülvevő szolgáltatások terén. A Windows Vista jelenleg a legstabilabb és legmegbízhatóbb Windows operációs rendszer.



Generációváltáskor sokan inkább megvárják az első szervizcsomag megjelenését. Valóban számít ez?


Hacsak nem üzemeltetünk atomerőművet, nem. Általánosan bevett szokás, hogy a kritikusabb felhasználási területeknél (pénzintézetek, orvosi vagy egyéb állandó rendelkezésre állást megkövetelő szolgáltatások) az üzemeltetők megvárják az első Service Pack érkezését, abban bízva, hogy ekkorra a nagyobb hibák zöme már javítva lesz és nyugodtabban bízhatják magukat a rendszerre. Ezzel kár lenne vitatkozni, mert kétség kívül van benne igazság. Otthoni környezetben, vagy kisvállalati számítógépeknél azonban a Vista már most mérföldekkel biztonságosabb és megbízhatóbb alapot nyújt, mint elődei, így ezekben az esetekben ez nem lehet szempont a halogatásra. A Vista első szervizcsomagja egyébként még idén év végére várható, fő feladata pedig - az addig felfedezett hibák javításán túl - a Windows "Longhorn" Server kódbázisának átvétele lesz, így a Vista SP1 még a mainál is robosztusabb platformmá válik majd.



A Vista-ban is lesz "kékhalál"?


Igen. A végzetes "kékhalál" fogalmát sokan talán túldramatizálják és megfeledkeznek annak valódi szerepéről. A rendszer váratlan leállásakor kék alapon megjelenő szöveghalmazzal szinte kivétel nélkül hibás hardver, vagy hibásan működő eszközmeghajtó-program esetén találkozhatunk. Mint elődei, a Vista is igyekszik a rossz hardverek működésétől megóvni a számítógép többi részét, így természetesen az új Windows-ban is megtalálható ez a funkció. Ha kékhalállal találkozunk, elsőként mindig az újonnan telepített hardvernél, vagy eszközmeghajtó-programnál kezdjük a hibakeresést.



Úgy hallottam, a Vista-t kevesebbszer kell majd újraindítani. Igaz ez?


Igen. A Windows Vista egyik nagyszerű újítása, hogy a legtöbb eszközmeghajtó-program futása kernel-szintről felkerült a felhasználói rétegbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy meghajtóprogram cseréjekor nem kell újraindítanunk az egész rendszert, mindössze az érintett alrendszer inicializálódik újra a háttérben. A user-módban futó driverek előnyét főleg videokártya- vagy hangkártya-illesztők cseréjekor tapasztalhatjuk majd meg: a kép elsötétül egy pillanatra, majd visszatér és máris az új meghajtó dolgozik a rendszerben. További újítás a Restart Manager, mely az arra alkalmas programokat képes "hibernálni", vagyis aktuális állapotukban elspájzolni, majd - ha az végképp elkerülhetetlen - a rendszer újraindításakor ismét elindítani azokat és visszatölteni az elmentett állapotot. Jelenleg még kevés ilyen alkalmazás léteik, az egyik legismertebb talán a Microsoft Office 2007 irodai csomag.



Milyen a Vista driver-ellátottsága? Igaz, hogy egyelőre nagyon kevés eszközt ismer fel magától?


Nem. A Windows XP megjelenésekor összesen tízezer eszközmeghajtót tartalmazott, a Vista ehhez képest 19.500-at, valamint további 11.700 driver tölthető le automatikusan a Windows Update szolgáltatáson keresztül. Ezek között több olyan szoftver is található, mely akár többszáz hasonló karakterisztikájú eszközt is képes működtetni.



Mit tegyek, ha egyik-másik hardveremhez mégsem találok megfelelő drivert?


Ez a hardverek gyártóinak felelőssége. Ha a gyártó a továbbiakban nem kívánja támogatni termékét, a Microsoft nem sokat tehet az ügy érdekében. A problémákat leginkább az okozza, hogy még mindig sokan használnak olyan régi hardvereket, melyekhez már nem készül kifejezetten Vista-kompatibilis driver. Végső esetben jópár eszköz esetében használhatók a Windows XP-hez, vagy a Windows Server 2003-hoz készült meghajtóprogramok is. A Windows Vista egyébként minden olyan esetben is küld hibajelentést a Microsoft-nak, amikor egy eszköz telepítése driver hiányában meghíúsul. Ezt az információt a cég továbbítha a hardver gyártója felé, így ha egy bizonyos típusú eszköznél ez sokszor fordul elő, nyilván a gyártó cég is megfontolja a megfelelő driver elkészítését.






Felhasználói felület


Az Aero felület csillogását már mindenki ismeri, de azon túl, hogy szép, mi gyakorlati haszna van az egésznek?


Az Aero "csak" egy demó. Legalábbis így is felfoghatjuk. A Windows Vista egy teljesen megújult megjelenítési alrendszert kapott, mely szinte korlátlan lehetőségeket rejt magában, az Aero felhasználói felület pedig csak egy alapszintű prezentációja mindannak, amire a technológia képes. A Windows új grafikus alrendszerének lényege, hogy minden amit a képernyőn látunk, egy renderelt kép a valós ablakokról. Ezt valahogy úgy kell elképzelnünk, mintha lefényképeznénk egy épületet, majd a kinyomtatott fényképet kedvünk szerint össze-vissza hajtogathatnánk, feltekerhetnénk, elforgathatnánk, stb. Ezt az eredeti épülettel nyilván nem tudnánk megtenni. Éppen így működik a Vista képmegjelentítése is: az alkalmazások elküldik a grafikus alrendszernek, hogy milyen ablakot, milyen vezérlőket (gombok, csúszkák, görgetősávok, stb.) szeretnének megjeleníteni, majd a Vista mindezt az információt a Direct3D grafikus motorban állítja össze és tárja a felhasználó elé. Az egész Windows asztal egy háromdimenzióban leképezett virtuális valóság, ez teszi lehetővé az ablakokat kártyapakliként egymás mögé rendező Flip3D feladatváltó működését is. Az, hogy a Microsoft miért épített be viszonylag kevés speciális effektet azzal magyarázható, hogy a Windows egy rendkívül széles körben alkalmazott szoftver, így egyrészt képtelenség lett volna minden felhasználó igényét kielégíteni, másfelől pedig ezzel megnyílt a lehetőség a külső fejlesztők számára is, hogy olyan effektusokkal tarkítsák a felhasználói felületet, melyeknek csak a fantáziájuk szabhat határt.



Ez szép és jó, de nem terheli le túlságosan a számítógépet?


Épp ellenkezőleg. Míg a Windows korábbi verzióiban a felhasználói felület egyáltalán nem használta ki a számítógép grafikus képességeit - az asztalon dolgozva úgymond "parlagon hevert" a rengeteg erő - a Vista tehermentesíti a processzort és a grafikus munkákat már az egyébként is arra hivatott videókártyával végezteti. A Vista felhasználói felülete ezen kívül természetesen "visszabutítható" a korábbi klasszikus megjelenésre is. Ugyan még ekkor is a 3D-s grafikus motor rajzolja az asztalt, de a speciális effektek kikapcsolásával megtakaríthatunk némi erőforrást.



Van-e az új felhasználói felületnek gyakorlati haszna a mindennapi munkában?


Meglehetősen sok. Az újratervezett Start menü szakít az áttekinthetetlen oldalra nyíló almenükkel és egyetlen listában sorolja fel minden programunkat. Az ablakokba integrált keresődoboz segítsévégel bármit megtalálhatunk, bárhol is vagyunk, mindezt villámgyorsan - köszönhetően a teljesen új tartalomindexelőnek. A keresődoboz megtalálható a Start menüben is, így nem kell a menüben keresgélnünk az indítani kívánt program után, egyszerűen írjuk be az első néhány kezdőbetűt, mire azonnal megjelennek a találatok. A beépített keresőt az Internet Explorer is alkalmazza, ahol kedvenc webes keresőink használatával pillanatok alatt megtalálhatunk bármit. A keresési szempontokat el is menthetjük egy-egy úgynevezett "virtuális mappába", így ha a megadott feltételnek megfelelő fájl kerül a rendszerre, nem kell azt megkeresnünk, egyszerűen nyissuk meg a virtuális mappát, máris benne lesz, bárhol is legyen fizikailag. A fájlok immár nem csak név, méret és dátum alapján kereshetőek, de azokat fel is címkézhetjük (akár csoportosan is). Ezek a címkék biztosítják számunkra, hogy a számítógépen szétszórva elhelyezkedő, de azonos címkékkel (pl. "nyaralás, balaton") rendelkező fájlokat egy szemvillanás alatt egyetlen listába gyűjthessük. További újdonság a Sidebar (Oldalsáv) névre keresztelt információközpont, melyre egyedi mini-alkalmazásokat helyezhetünk. A Sidebar-on megjeleníthetjük az aktuális időjárást, naptárat, valutaváltót, diavetítést, számológépet, jegyzettömböt, de akár apróbb játékokat is. A lehetőségeknek itt is csak a programozók fantáziája szab határt.






Multimédia, játékok


Milyen újdonságokat nyújt a Vista a multimédiás alkalmazások terén?


A Windows Vista-ban a már ismert multimédiás alkalmazások legújabb változatai találhatók meg, újdonságként pedig megjelent a Photo Gallery és a Media Center. A Windows Media Player 11 egyszerűbben kezelhető felhasználói felületet kapott, valamint képes lett a hordozható médialejátszókkal történő szinkronizációra. A Media Player-t természetesen továbbra is használhatjuk zenei CD-k írására és azok bemásolására MP3 vagy WMA formátumba. A Photo Gallery egy teljesen új alkalmazás, mely megkönnyíti a fotókkal való munkát, azok rendszerezését és megtekintését. Az eddig csak külön Windows-változatként elérhető Media Center is a rendszer részévé vált, mellyel egy egyszerűsített felhasználói felületen, teljes képernyőn, akár a fotelből, távirányítóval is élvezhetjük a multimédiás tartalmakat.



Egyre többet olvasni az interneten a Windows Vista-ba épített digitális tartalomvédelemről. Meglehetősen sokféle információ látott már napvilágot arról, hogy a Windows kolátozni fogja a magas minőségű HD tartalmak lejátszását. Hogy áll a Vista a DRM-mel?

A DRM lényegét sokszor alapvetően félreértik vagy félremagyarázzák. A digitális taralomvédelmet nem a Microsoft találta ki és nem is a Windows Vista az első operációs rendszer, mely azt alkalmazza. A DRM egy gyűjtőfogalom, mely mindenféle digitális tartalom szerzői jogi védelmét magában foglalja. A DRM-et számos területen alkalmazzák kezdve az online zeneboltokból (pl. Apple iTunes) letölthető hang és videótartalmaktól egészen az államigazgatási és céges felhasználási területekig (Enterprise DRM, E-DRM). Láthatjuk tehát, hogy a DRM nem feltétlenül "gonosz" célokat szolgál, feladata mindössze a jogilag védett tartalmak illetéktelen másolásának megakadályozása. A DRM támogatása a Windows rendszerekben is megtalálható, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a jogvédett tartalmak Windows-rendszerű számítógépeken is lejátszhatók legyenek. Minden olyan eszköznek, melyen ezeket a zenéket, videókat le akadjuk játszani, rendelkeznie kell a DRM technológia támogatásával, legyen az számítógépes operációs rendszer, hordozható MP3-lejátszó, vagy akár asztali DVD-lejátszó. Hogy tisztább képet kapjunk a Windows és azon belül a Vista tartalomvédelméről, lássunk néhány alapvető információt a DRM-ről:

• A Macrovision még a 90-es években, a DVD technológia megjelenésekor fejlesztette ki a tartalomvédelmet, akkor még analóg módon az ACP (Analog Content Protection) segítségével. Az azóta megjelent összes Windows verzió támogatta és jelenleg is támogatja ezt a fajta védelmet.
  
  
• A kimeneti csatornák (pl. S/PDIF) letiltása védett tartalmak lejátszásakor a Windows Millennium óta támogatott.
  
  
• A kimeneti csatornák szükség esetén történő letiltását végző Certified Output Protection Protocol (COPP) két évvel ezelőtt készült el Windows XP-hez. A technológia képes a HDCP, CGMS-A és a Macrovision ACP tartalomvédelmek által megkövetelt korlátozásokat életbe léptetni a rendszeren.
  
  
• A Windows Vista tartalomvédelme csak akkor lép működésbe, ha az éppen lejátszott tartalom azt megköveteli.
  
  
• A képminőségre vonatkozó korlátozások szintén csak az aktuálisan lejátszott tartalom kérésekor kapcsolnak be, és ezek csak az aktív lejátszó ablakát érintik, a Windows-asztal többi részét nem.
  
  
• Bár a magas minőségű (High Definition, HD) tartalmak rendelkeznek néhány egyedi védelmi mechanizmussal is, a digitális tartalomvédelem nem kötődik a tartalmak minőségéhez, azokat bármilyen kép- és hanganyagra alkalmazhatják a kiadók.
  
  
• A Windows Vista rendszeren a védelemhez nem szükséges az S/PDIF kimeneti csatornál letiltása, de kompatibilitási okokból ez a módszer továbbra is támogatott.
  
  
• Az S/PDIF-hez hasonlóan a Vista-ban nem szükséges a komponens videokimenet letiltása sem, de ha a lejátszott tartalom ezt megköveteli, a rendszer elvégzi a korlátozást.

Többeket is hallottam panaszkodni, hogy az 5.1-es konfigurációjú hangkártyák csak sztereóban szólnak, és a játékokban sem érhetők el a térhatású hangzás beállításai.

A Windows Vista-ban megszűnt a DirectSound hardveres gyorsításának támogatása. Ennél fogva a DirectSound hangleképző motort használó alkalmazások elvesztik térhatású hangzásukat és a játékokban közkedvelt EAX környezetfüggő speciális effekteket. A DirectSound egy elavult technológia volt, mely a DirectX 7 óta változatlanul szerepelt a rendszerben, a Microsoft mérnökei ezért az új audio-alrendszer építésekor jobbnak látták a számos hiányosságot hordozó DirectSound hardveres réteg kihagyását és helyette a Creative Labs által még a 90-es években útjára indított OpenAL megoldást implementálták. Az OpenAL sokkal rugalmasabb és több lehetőséget nyújt a fejlesztők számára, hogy minőségi és élethű háromdimenziós hangzást érjenek el alkalmazásaikban.



Ez azt jelenti, hogy a DirectSound kimenetet használó programoknak nem lesz hangjuk?


Nem, a DirectSound továbbra is a rendszer része, mindössze a hardveres gyorsítás támogatása szűnt meg. Szoftveres emulációval továbbra is megszólalnak a DirectSound outputot alkalmazó programok (pl. különböző médialejátszók), de ezek esetében a többcsatornás hangzásról le kell mondanunk.



Nem lehet mindezt kiküszöbölni driver-frissítéssel? Milyen hardver szükséges ezentúl a térhangzáshoz?


Nem, eszközmeghajtó-szoftverekkel nem lehet pótolni a nem létező hardveres audioréteget. Ahhoz, hogy a jövőben élvezhessük a térhatás örömeit, az OpenAL 1.1 szabványt natívan, tehát hardveresen támogató hangcsipre lesz szükségünk. A mai kínálatban ez egyelőre gyakorlatilag a Creative SoundBlaster X-Fi sorozatú hangkártyákat jelenti. Akik már rendelkeznek ilyen eszközökkel, az ingyenesen elérhető Creative ALchemy segítségével régi alkalmazásaikat is meg tudják szólaltatni 3D-ben, mivel a program képes a DirectSound-függvényeket OpenAL-hívásokká konvertálni.



Most, hogy megjelent a DirectX 10, mi lesz az OpenGL-támogatással?


A Windows Vista továbbra is teljes körűen támogatja az OpenGL grafikus motort. A kezdeti sebességcsökkenések és instabil működések az eszközmeghajtók kiforratlanságának köszönhetők, de mind az Ati, mind az Nvidia gőzerővel dolgoznak az új driverek elkészítésén.






Irodai használat


Miben segíti a Windows Vista az irodai használatot?


Céges környezetben - csakúgy mint otthon - rengeteg előny származhat a Vista alkalmazásából. A vállalati, de akár az otthoni felhasználás esetén is jól jöhetnek az új energiagazdálkodási, hálózatkezelési, stabilitási és használhatósági fejlesztések, melyek az elmúlt öt évben igen magasra tették a mércét. Az új felhasználói felület integrált keresője, a számos gyárilag beépített tartozék, mint például a Windows Calendar és az új Windows Mail megkönnyítik az eligazodást hétköznapjaink információtengerében, a véletlenül módosított vagy törölt fájlok korábbi állapotai pedig már egyetlen kattintással visszaállíthatók. Az új menedzsment eszközök a rendszergazdáknak segítenek, hogy az eddigieknél sokkal gördülékenyebben tarthassák karban Vista-alapú számítógépes hálózatukat.






Licencelés, árak


Mikortól lesz kapható Magyarországon a Vista és mikor lesz belőle magyar verzió?


Magyarországon - csakúgy, mint a világ többi részén - 2007. január 30-ától kapható hivatalosan a termék. Természetesen kell egy kis idő, hogy a kiskereskedelmi hálózat valamennyi boltjába eljusson a szoftver, de a nagyobb áruházakban, illetve online webshopokban már ma is rendelhető Windows Vista. A magyar verzió fordítása még január folyamán lezárult, így megjelenésére előreláthatóan február végén - március elején számíthatunk.



Milyen kiadásokban lesz kapható a Windows Vista?


Hazánkban a Windows Vista Home Basic, Home Premium, Business és Ultimate változatai lesznek elérhetők a kiskereskedelemben, az eddigi gyakorlatnak megfelelően OEM, illetve dobozos kiszerelésben. (Az Enterprise verzió csak a cégek számára elérhető mennyiségi licenc keretein belül beszerezhető.) Az OEM terméket doboz és hivatalos terméktámogatás nélkül kapjuk, az ilyen változathoz a forgalmazó biztosít segítségnyújtást. A dobozos változat értelemszerűen műanyag tokban, rövid ismertető füzettel kapható és ingyenes telefonos, valamint elektronikus levélben igénybe vehető terméktámogatás jár mellé. Mindkét licenc 1 év korlátozott garanciát tartalmaz a szoftverre vonatkozólag. A további feltételek megismeréséhez látogassunk el a Microsoft licencelési tájékoztató honlapjára.



Mi a különbség az OEM és a dobozos termék felhasználási feltételei között?


Az OEM hardverhez kötött, míg a dobozos attól függetlenül is használható. Az OEM lényege, hogy azt egy kokrét hardvereszközhöz vásároljuk, ezért használata csak ezen eszköz meglétekor jogos. A Microsoft bevezetett egy OnePack elnevezésű licenc-fajtát, melynél nem szükséges hardvert vásárolni a szoftverhez, de amint feltelepítjük azt számítógépünkre, az operációs rendszer logikailag a gép alaplapjához lesz rendelve. Ha alaplapot cserélünk a gépben, megszűnik a szoftver jogtisztasága és új licencet kell vásárolnunk. Ez a licencfajta egyébként korlátozásaihoz képest meglehetősen rugalmas, így a meghibásodások miatt cserélt alaplapok esetén természetesen elkerülhető az új Windows példány beszerzése. A dobozos terméknél nincsenek ilyen megkötések, a szoftvert akárhány számítógépre telepíthetjük, akármennyi alkalommal, de egyszerre csak egy gépen használhatjuk azt. További különbség, hogy OEM-ben a 32 és 64 bites változatok külön-külön vásárolhatók meg, míg a dobozos kiadás mindkét lemezt tartalmazza. A Windows Vista megvásárolható frissítési, azaz "Upgrade" konstrukcióban is, ekkor egy korábbi jogtiszta Windows változattal kell rendelkeznünk. A frissítési lehetőségeket a következő táblázat mutatja:



Hányszor aktiválhatom a rendszert?


Interneten vagy SMS-en keresztül három alkalommal, ezután a telefonos ügyfélszolgálat segítségével korlátlan alkalommal. A Microsoft ügyfélszolgálat ingyenesen hívható telefonszáma szoftveraktiválás ügyében a következő: 06/80-018-406. Az SMS-ben történő aktiváláshoz mindössze a telepítési azonosítót kell elküldenünk a 06/20-962-5848-as számra. Az SMS-nek semmi mást nem kell tartalmaznia, csupán a telepítési azonosítót. Az elküldött SMS-re néhány perc múlva megérkezik a válasz, az aktiváláshoz szükséges megerősítő azonosítóval.


Talán a legfontosabb kérdés: mennyibe fog kerülni?


A híresztelésekkel ellentétben a Windows Vista olcsóbb, mint a megfelelő Windows XP változatok. Az árak OEM, illetve dobozos termékek esetén az alábbiak szerint alakulnak:




Mire használható az "F12" billentyű?


Úgy tűnik, hiába az ötéves fejlesztés, az "F12" még mindig nem csinál semmit.