[ Spyware és adware (kémszoftverek és kéretlen reklámok) ]

Spyware és adware (kémszoftverek és kéretlen reklámok)

  • 2005-01-03 12:00
Spyware-nek általánosságban véve azt a szoftvert tekinthetjük, mely a rendszerükbe bejutva (bizalmas) adatokat szivárogtat onnan ki egy általunk ismeretlen fél számára.

Az adware-ek a spyware-hez hasonló módon "ássák bele" magukat a rendszerbe, annak érdekében, hogy minél nehezebben lehessen eltávolítani ?ket.


Szemben az e-mailez? férgekkel, a spyware csendesen érkezik, és ugyanilyen észrevétlenül "teszi a dolgát". Többnyire - ha csak fel nem vagyunk szerelve egy hatásos védelemmel - elég nehéz egy ilyen kártev?t kisz?rni: míg a férgek általában nagy online adatforgalommal és/vagy a rendszer egyes funkcióinak látványos módosításával hívják fel magukra a figyelmet, addig a spyware igyekszik a lehet? legjobban álcázni tevékenységét. Az általa elküldött adatok többnyire a felhasználó által felkeresett webcímek, a rendszer IP-címe, a PC-n tárolt e-mailcímek köréb?l kerül ki, de annak csak alkotója kíváncsisága szab határt, hogy milyen egyéb információkat juttat még ki (például bankkártya adatok, jelszavak, termékkulcsok stb.). Egy felmérés szerint tíz, az Internetre csatlakozó PC közül kilenc(!) fert?zött spyware-rel.

Az adware kategóriába tartozó alkalmazások jelenlétére ugyanakkor meglehet?sen gyorsan rájön a felhasználó: a "magától" megváltozott böngész? kezd?lap (amelynek visszaállítása a böngész? beállításain keresztül többnyire nem lehetséges), a "semmib?l" el?ugró reklámablakok mind-mind annak a bizonyítékai, hogy egy adware program telepedett meg számítógépünkön.

A sypware-ek és adware-ek ellen a legbiztosabb védelmet valamilyen, kifejezetten ezekre a digitális kártev?re szakosodott keres? és irtó alkalmazás nyújtja. (Lásd a cikk végén)

A legtöbb spyware a Windows-felhasználókat fenyegeti. Az ezen operációs rendszert alkalmazó internetez?k többsége a szintén Microsoft fejlesztés? Internet Explorer webböngész? valamelyik változatát használja - nekik érdemes megismerkedniük az ActiveX vezérl? kifejezéssel. Az ActiveX egy olyan felületet nyújt, melynek segítségével különböz? programok futtathatók a felhasználó számítógépén, közvetlenül egy weboldalról. Használatával sokkal látványosabbá tehet? az online szörfözés, ám nem ajánlott teljesen szabadjára engedni. Sok spyware fejleszt? ugyanis az ActiveX-et használja fel szoftvere feltelepítésének érdekében.

Alapértelmezett esetben a Windows rákérdez, miel?tt egy ilyen m?veletet hajtana végre, ám el?fordulhat, hogy a böngész? (akár tudatosan, akár egy program által) át lett állítva egy alacsonyabb biztonsági szintre - ekkor akár automatikussá is válhat az ActiveX használata. Arról, hogy jelenleg számítógépünkön a böngész? milyen biztonsági beállítások mellett veszi fel a kapcsolatot az Internettel, gyorsan meggy?z?dhetünk, ha megnyitjuk az Internet Explorer beállításainak Biztonság fülét. Itt az Internetet jelképez? Földgömböt kiválasztva láthatóvá válik ennek szintje, melyet - ha az nem megfelel? számunkra - magunk is beállíthatjuk.

Alapesetben akkor kapunk majd felhívást arról, hogy az ActiveX-et valami használni szeretné (például egy alkalmazás fel kíván települni), ha az esemény bekövetkezik; így mindig az adott körülményeknek megfelel?en dönthetünk.

[ Kép ]


Windows XP Service Pack 2 esetén a figyelmeztet? ablak kicsit másképp néz ki:


[ Kép ]
(Példánkban a Macromedia Flash Player alkalmazás látható, mely animációk megjelenítésére készült és teljesen veszélytelen)


Nagyfokú biztonságban akkor tudhatjuk rendszerünket, ha használunk valamilyen védelmet. Ilyen alkalmazásokból számos különböz? változat létezik, ebb?l a legismertebbek - talán legjobbak - a kapcsolódó letöltéseknél elérhet?ek. A különböz? keres?ket telepítés után javasolt azonnal frissíteni, majd - a Windows-t csökkentett módban* újraindítva - rendszergazdaként futtatni.

*Csökkentett módban való indításhoz a Windows logó megjelenése el?tt nyomja meg az F8 billenty?t, majd válassza a "Csökkentett mód" menüpontot.


A legnépszer?bb spyware/adware-eltávolító alkalmazások: