Windows Portal

A Windows Vista mem�riakezel�s�r�l di�h�jban

• 2007-04-23 02:55

Egy szem�lyi sz�m�t�g�p egyik legfontosabb �sszetev�je nyilv�nval�an a mem�ri�ja, hiszen ez adja m�k�d�se alapj�t. Az oper�ci�s rendszert�l kezdve az alkalmaz�sokon �t a feldolgozott adatokig - legyen az sz�veges dokumentum, k�p, zene, vide� vagy b�rmilyen anyag - minden a mem�ri�ban t�rol�dik a rendszer fut�sa idej�n. �ppen ez�rt a mem�ria hat�kony, gyors �s nem utols� sorban biztons�gos felhaszn�l�sa alapvet� fontoss�g� a rendszer teljes�tm�ny�t �s megb�zhat�s�g�t illet�en.

A Windows Vista - csak�gy mint eddig minden Windows verzi� - sz�mtalan �jdons�got hoz a mem�riakezel�s ter�let�n, az elm�lt n�h�ny kiad�st figyelembe v�ve pedig �sszess�g�ben a legt�bbet. A gy�keresen megv�ltozott kernel eddig kivitelezhetetlen megold�sokat tesz lehet�v�, melyekkel a Vista minden eddigin�l intelligensebben �s gazdas�gosabban menedzselheti az operat�v t�rat. L�ssunk n�h�ny ilyen �jdons�got, melyek kiz�r�lag a Windows Vista oper�ci�s rendszer k�pess�geinek k�sz�nhet�k.


Dinamikus kernelmem�ria-c�mtartom�ny kioszt�s

A 32 bites rendszerekn�l a Windows rendszermag k�r�lbel�l az el�rhet� maxim�lis mem�riam�ret fel�t (kb. 2 GB) haszn�lhatja fel, teh�t maga a kernel-k�d, a kernel-verem, a f�jlrendszer-gyors�t�t�r, az eszk�zmeghajt�k, valamint az �ltaluk haszn�lt buffermem�ria is erre a ter�letre korl�toz�dik. A Windows XP �s a kor�bbi v�ltozatokban ennek a mem�riater�letnek a feloszt�sa a rendszert�lt� folyamat sor�n ker�lt kisz�m�t�sra, a c�mtartom�nyok a rendszer ind�t�sa ut�n m�r nem v�ltozhattak. Ez a rugalmatlan m�dszer t�bbsz�r eredm�nyezett olyan felem�s szitu�ci�t, amikor egyes c�mtartom�nyok a haszn�lat sor�n egyszer�en beteltek, m�g m�sok �resen, kihaszn�latlanul �lltak. Ez ak�r alkalmaz�shib�khoz �s eszk�zmeghajt�k rossz m�k�d�s�hez is vezethetett. A Windows Vista dinamikusan kezeli a kernelnek kiosztott mem�ria-c�mtartom�nyokat, a terhel�st�l f�gg�en hol megn�veli, hol cs�kkenti az egyes komponensek sz�m�ra kihas�tott szeleteket. Ennek eredm�nyek�pp amikor egy eszk�zmeghajt� t�bb buffermem�ri�t ig�nyel gond n�lk�l hozz�juthat, amikor pedig nincs r� sz�ks�ge, a ter�let kioszthat� m�s c�lra is.

A Vista 64 bites k�rnyezetben nincs r�szorulva eff�le "tr�kk�z�sre", mivel a platform adotts�gai lehet�v� teszik a 2 GB-n�l nagyobb kernelmem�ria-c�mtartom�nyok kezel�s�t is. A 64 bites Vist�ban az egyes kernel-modulok sz�m�ra kioszthat� c�mtartom�nyok az el�rhet� maxim�lisra vannak konfigur�lva.


ASLR - Address Space Layout Randomization

Az Address Space Layout Randomization tal�n az egyik legnagyszer�bb biztons�gi �j�t�s a Vista-ban, m�gis m�ltatlanul kev�s sz� esik r�la. A technol�gia l�nyeg�ben egy mem�riav�delmi megold�s, mely az�ltal, hogy v�letlenszer�en �sszekeveri a mem�riac�meket, nagyban megnehez�ti a k�ros programok m�k�d�s�t. Az elj�r�s l�nyege, hogy a Windows egy-egy rendszerkomponenst minden alkalommal v�letlenszer�en meghat�rozott mem�riac�mekre t�lt be. Ha egy v�rus megpr�b�l k�ros k�dot injekt�lni a mem�ri�ba el�sz�r megpr�b�l megh�vni egy rendszerf�ggv�nyt, majd v�r ennek a f�ggv�nynek a visszat�r�si �rt�k�re. Mivel az ASLR v�letlenszer�en mozgatja a f�ggv�nyeket a mem�ri�ban (eg�szen pontosan 256 k�l�nb�z� helyre t�ltheti be �ket minden egyes alkalommal), a v�rusnak 1/256-od es�lye van hogy �ppen eltal�lja azt a mem�riac�met, ahol a kiszemelt DLL tart�zkodni fog.

Az ASLR viszonylag k�s�n, a Beta 2 verzi�ban ker�lt be el�sz�r a rendszerbe, de annyira hat�kony v�delemnek bizonyult, hogy v�g�l szerves r�sz�v� v�lt a Windows mem�riakezel�snek, �gy nem lehet kikapcsolni sem, de enged�lyezni sem kell - a h�tt�rben �szrev�tlen�l teszi a dolg�t.



FPO - Function Pointer Obfuscation

A f�ggv�nymutat�k a t�mad�sok kedvelt c�lpontjai, mivel a kernel bizonyos fix r�szeire hivatkoznak, �gy a v�rus k�nnyed�n manipul�lhatja a rendszer m�k�d�s�t. A Windows Vista ezen v�ltoz�k titkos�t�s�val v�dekezik azok "elt�r�t�se" ellen, az egyes pointer-ek csak akkor ker�lnek visszafejt�sre, amikor azokra a rendszernek sz�ks�ge van. Mivel �gy minim�lis id�t t�ltenek "felfedve" az �rtalmas k�dok ezeken a mutat�kon kereszt�l nem lesznek k�pesek rendszerf�ggv�nyeket megh�vni.


DEP - Data Execution Prevention

Szint�n az operat�v t�r v�delm�t hivatott ell�tni a Data Execution Prevention (m�s n�ven NX), azaz az adatv�grehajt�s-megtagad�s. A technol�gia m�k�d�se m�r nev�b�l is ad�dik: megakad�lyozza, hogy a mem�ri�ba olyan ter�letre t�lt�dj�n be k�d, ahol csak adatok tart�zkodhatn�nak. A korszer� v�rusok egyik kedvelt szok�sa a buffer-t�lcsord�t�sos t�mad�s, ahol is az �rt� k�d minden esetben adat k�p�ben �rkezik a kiszemelt alkalmaz�sba. A DEP �gy v�dekezik az efajta t�mad�sok ellen, hogy az adatszegmensek sz�m�ra fenntartott mem�riac�meket "nem-futtathat�k�nt" jel�li meg, �gy ezekr�l a ter�letekr�l nem ind�that� k�d. A DEP m�k�d�s�hez oper�ci�s rendszer- �s processzor-szint� t�mogat�s is kell, teh�t ez a fajta mem�riav�delem csak akkor el�rhet�, ha a CPU DEP-kompatibilis. (A legt�bb ma kaphat� processzor m�r rendelkezik ezzel a funkci�val.) A DEP alap�rtelmez�sk�nt csak a be�p�tett Windows szolg�ltat�sokra enged�lyezett, ha minden alkalmaz�sra ki akarjuk terjeszteni a m�k�d�s�t, azt k�zzel kell be�ll�tanunk a vez�rl�pultban. Ha valamely programunk nem kompatibilis a DEP-pel �s hib�san m�k�dik, defini�lhatjuk kiv�telk�nt is, �gy nem kell lemondanunk a teljes v�delemr�l.


Mem�riapriorit�sok

A prioriz�lt adat�tvitelhez (I/O) hasonl�an a Vista a mem�rialapoz�st is egy fontoss�gi lista alapj�n �temezi. A kor�bbi verzi�kban amikor egy alkalmaz�s felszabad�tott egy mem�rialapot (�ltal�ban 4 KB) a mem�riakezel� �ltal�ban a v�rakoz�si sor legv�g�re helyezte azt. Ha a folyamat �jra hozz� akart f�rni a laphoz, a rendszer "leemelte" azt a v�rakoz�si sorr�l �s ism�t egym�shoz rendelte �ket. Ha az alkalmaz�s �jabb mem�ria-adagot ig�nyelt, de m�r nem volt t�bb szabad fizikai c�m, a mem�riakezel� a v�rakoz�si sor elej�n tal�lhat� lapot osztotta ki sz�m�ra. Ez a s�ma a mem�ria �sszes lapj�ra �rv�nyes volt, teh�t a mem�riakezel� csak a v�rakoz�si sorra ker�l�s�k ideje alapj�n szort�rozta a mem�rialapokat.

A Windows Vist�ban minden egyes lap 0-7-ig terjed� priorit�ssal rendelkezik, a v�rakoz�si sor teh�t nyolc k�l�nb�z� "fontoss�gi" szintre van bontva. A lap priorit�s�t az �t megig�nyl� folyamat priorit�sa hat�rozza meg, �gy a magas szinten fut� processzek gyorsabban juthatnak hozz� a k�v�nt mem�riatartom�nyokhoz. Abban az esetben, ha a lapot t�bb folyamat is k�z�sen haszn�lja, a folyamatok priorit�si sz�ma k�z�l a legmagasabb a m�rvad�. Alap�rtelmez�sk�nt minden processz 5-�s szint� priorit�ssal rendelkezik, a merevlemezen tal�lhat� lapoz�f�jlban l�v� mem�rialapok pedig alacsony szint�nek min�s�lnek, teh�t egy magas szinten fut� folyamat csak v�gsz�ks�g eset�n folyamodik a fizikai lapoz�f�jlhoz. A mem�riaprioriz�l�s val�di ereje a SuperFetch m�k�d�se k�zben v�lik "�rezhet�v�".


SuperFetch

Tal�n sokan tal�lkoztunk m�r az �gynevezett "eb�dsz�net szindr�m�val", mely akkor jelentkezik, ha a sz�m�t�g�pet huzamosabb ideig mag�ra hagyjuk �s az valamilyen mem�riaig�nyes m�veletet v�gez, p�ld�ul egy nagyobb m�sol�s vagy lemez-t�redezetts�gmentes�t�s, v�ruskeres�s. Ekkor a fut� alkalmaz�s agressz�ven kiszor�tja a h�tt�rben v�rakoz� t�bbi program �ltal lefoglalt adatokat a lapoz�f�jlba, melynek hat�s�val a sz�netb�l visszat�r� felhaszn�l�k "belassul�s" �s kom�tosan magukhoz t�r� alkalmaz�sok k�p�ben szembes�lnek (hiszen ekkor m�r minden adatot a lemezr�l kell visszaolvasni a mem�ri�ba).

A Windows XP-ben bemutatkozott Prefetch technol�gia haszn�lati statisztik�k alapj�n rendezte sorba a rendszerind�t�skor bet�ltend� szolg�ltat�sokat �s programokat, valamint a lemezen tal�lhat� programf�jlok t�redezetts�gmentes�t�s�vel gondoskodott a gyors programind�t�sokr�l. A Vista eggyel tov�bbl�p �s a folyamatok mem�riahaszn�lati "szok�sait" figyelve val�di proakt�v mem�riamenedzsel�st ny�jt.

A SuperFetch szorosan egy�ttm�k�dik a mem�riakezel�vel, �gy hozz�jut a mem�ria felhaszn�l�si mutat�ihoz, r�l�t a teljes v�rakoz�si list�ra, valamint az alkalmaz�sok �ltal ig�nyelt mem�rialapok priorit�s�t is pontosan nyomon tudja k�vetni. V�geredm�nyk�nt a SuperFetch, amint szabadd� v�lik egy-egy lap, k�pes utas�tani a mem�riakezel�t, hogy t�ltse vissza a lapoz�f�jlb�l a kor�bban ott helyet foglal� adatot. Amikor egy mem�ria�hes alkalmaz�s befejezte m�k�d�s�t �s visszaadta az ig�nyelt mem�riaszeletet a rendszernek, a SuperFetch azonnal birtokba veszi a ter�letet �s - a priorit�si list�nak megfelel�en - el�t�lti a legut�bb (vagy ha m�r nem fut, a leggyakrabban haszn�lt) alkalmaz�s adatait. Mindezt egy�bk�nt alacsony lemezm�veleti priorit�ssal v�gzi, teh�t a mem�ria "felt�lt�se" sosem j�r a lemezm�veletek k�nyszer� lass�t�s�val.

A rendszer hibern�l�sakor �s az alv� �zemm�dn�l is �rz�kelhetj�k a SuperFetch m�k�d�s�t: amikor a Windows visszat�r a k�szenl�ti �llapotb�l, nem sz�ks�ges minden adatot a lemezr�l visszaolvasni, mert a SuperFetch m�r az indul�s alatt el�re bet�lt�tte azokat a mem�ri�ba.

A SuperFetch azon kev�s mem�ria-menedzsment m�dszerek egyike, melyet ak�r saj�t szem�nkkel is megfigyelhet�nk. A m�velet egyszer�: nyissunk egy feladatkezel�t, majd v�ltsunk a "Teljes�tm�ny" f�lre �s ind�tsunk el valamilyen mem�riaig�nyes alkalmaz�st. Miut�n kil�pt�nk a programb�l figyelj�k meg, hogy a SuperFetch sz�p lassan visszat�lti a kor�bban �s/vagy leggyakrabban haszn�lt adatainkat a mem�ri�ba. Ha teh�t azt l�tjuk, hogy egy-egy nagyobb programb�l val� kil�p�s vagy rendszerind�t�s ut�n - ak�r percekig is - a merevlemez folyamatosan dolgozik, a szabad fizikai mem�ria sz�ml�l�ja pedig 0-n �ll, ne ijedj�nk meg, ez mind a SuperFetch m�k�d�s�t jelzi.


ReadyBoost

A ReadyBoost technol�gi�t sokszor f�lre�rtelmezik vagy kiss� m�ltatlan m�don semmibe veszik, pedig tal�n �ppen napjainkban haszn�lhatjuk ki legink�bb. A mai rendszerek egyik legsz�kebb keresztmetszete egy�rtelm�en a merevlemezek lass�s�ga. M�g a modern k�sz�l�kek 8-10 milliszekundumnyi el�r�si ideje is �ri�sinak mondhat� a 3 GHz k�r�l p�rg� processzorok �s a duplacsatorn�s, 800 MHz-en d�b�rg�, ak�r 10-12 GB/m�sodperc adat�tvitelre is k�pes mem�riamodulokhoz hasonl�tva.

Mindenekel�tt sz�gezz�k le (mert ez a leg�ltal�nosabban elterjedt t�vhit): a ReadyBoost nem mem�riab�v�t�sre val�. Az elj�r�s l�nyege, hogy a merevlemezre ki�r�sra ker�l� lapoz�f�jl-t�red�kek az USB-csatlakoz�ra dugott flash-mem�ri�kra is felker�lnek (AES titkos�t�ssal, melyhez a bootol�skor gener�lt v�letlenszer� kulcsot haszn�l a rendszer). B�r a merevlemezek m�g mindig gyorsabbak, ha szekvenci�lis (folytonos) olvas�sr�l van sz�, a flash-mem�ri�k verhetetlenek kis m�ret� adatok v�letlenszer� helyr�l t�rt�n� visszaolvas�s�ban - a k�l�nbs�g ezesetben k�r�lbel�l t�zszeres a flash jav�ra. B�r a ReadyBoost k�pes NTFS f�jlrendszer� flash-mem�ri�t is haszn�lni, a FAT32 korl�tai miatt a kihelyezhet� cache-f�jl m�rete maximum 4 GB, ami a 2:1-es t�m�r�t�si ar�nynak k�sz�nhet�en k�r�lbel�l 8 GB adatot jelent. A ReadyBoost az eszk�z�k teljes�tm�nym�r�sekor k�sz�tett statisztik�kat a "HKEY_LOCAL_MACHINE\Software\Microsoft\Windows NT\Currentversion\Emdmgmt" registry-kulcs alatt t�rolja.

A ReadyBoost rendszerk�vetelm�nyeihez �s a leggyakoribb k�rd�sekre adott v�laszokhoz tekintse meg kor�bbi cikk�nket.


ReadyBoot

A hasonl� elnevez�s� technol�gia - b�r egy�ttm�k�dik a ReadyBoost-tal - kiss� elt�r� c�lokat szolg�l, m�gpedig a rendszerbet�lt�s gyors�t�s�t. Ha 512 MB vagy kevesebb mem�ri�val rendelkez�nk, a Windows Vista az XP-�vel megegyez� prefetch met�dust alkalmazza a programok �s adatok el�t�lt�s�hez. Amennyiben t�bb mem�ria van a sz�m�t�g�pben a rendszer egy speci�lis, RAM-ba olvas� gyors�t�t�raz�st haszn�l.

A rendszerbet�lt�s befejez�d�se ut�n a ReadyBoost szolg�ltat�s (melyr�l az im�nt esett sz�) a sz�m�t�g�p �resj�rat�ban egy "tervet" k�sz�t a k�vetkez� ind�t�shoz a legutols� �t bootol�s alatt k�sz�lt m�r�si eredm�nyeken alapul� statisztik�kb�l. Ez az �sszegz�s tartalmazza az indul�s k�zben bet�lt�tt szolg�ltat�sok, eszk�zmeghajt�k, alkalmaz�sok adatait, azt hogy melyikre mikor ker�lt sor, illetve, hogy a sz�ks�ges f�jlok fizikailag hol helyezkednek el a merevlemezen. Az ezekb�l az adatokb�l k�sz�lt boot-gyors�t�t�rat szint�n a ReadyBoost drivere inicializ�lja. A gyors�t�t�r a rendszerind�t�st k�vet� 90. m�sodpercben (vagy ha sz�ks�g van az �ltala lefoglalt mem�ri�ra) automatikusan t�rl�sre ker�l, a statisztika pedig a "HKLM\System\CurrentControlSet\Services\Ecache\Parameters\ReadyBootStats" registry-kulcs alatt ker�l r�gz�t�sre. A Microsoft teljes�tm�nytesztjei alapj�n (megfelel� hardverk�rnyezet eset�n) a ReadyBoot mintegy 20%-kal cs�kkenti a rendszerbet�lt�shez sz�ks�ges id�t a Windows XP-hez k�pest.


ReadyDrive

A hibrid merevlemezek megjelen�se mondhatni kifejezetten a Windows Vista �rdeme, a tervez�k ennek megfelel�en alaposan fel is k�sz�tett�k a rendszert az �j technol�gia felhaszn�l�s�ra. A H-HDD-k �ltal�ban 50-t�l 512 MB-ig terjed� be�p�tett flash-mem�ri�t tartalmaznak, a Vista gyors�t�t�ra pedig maxim�lisan 2 TB lehet. A Windows Vista "ATA-8" parancsokon kereszt�l v�gzi el az adatok gyors�t�t�rba helyez�s�t, melyek lehetnek a rendszer le�ll�s�t vagy hibern�l�s�t megel�z�en elt�rolt boot-inform�ci�k, ezzel is gyors�tva a legk�zelebbi ind�t�st. A ReadyDrive k�pes a lapoz�f�jl egyes szeleteit is a merevlemez flash-mem�ri�j�ba t�lteni, valamint �r�si gyors�t�t�rnak is haszn�lni azt, ezzel is cs�kkentve a f�l�sleges felp�rget�sek sz�m�t, melyb�l f�k�nt a hordozhat� sz�m�t�g�pek tulajdonosai profit�lhatnak.


K�sleltetett szolg�ltat�sind�t�s

A Windows minden indul�sakor sz�mos szolg�ltat�snak is be kell t�lt�dnie, ez pedig intenz�v lemez- �s mem�riahaszn�lattal j�r. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a bejelentkez�st k�vet�en ak�r f�l perc is eltelhet, m�g el�t�nik a munkaasztal �s megkapjuk a vez�rl�st, tulajdonk�ppen a szolg�ltat�sok h�tt�rben t�rt�n� bet�lt�d�s�re kell v�rnunk. A Windows XP-ben m�r t�rt�nt n�h�ny el�rel�p�s ez�gyben, a bejelentkez� k�perny� p�ld�ul nem v�r t�bb� a NETLOGON szolg�ltat�s elindul�s�ra, mert helyi bejelentkez�skor ennek semmi �rtelme. Ha azonban h�l�zati hiteles�t�st k�vetel a bel�p�s, k�nytelenek vagyunk megv�rni, m�g a NETLOGON-ra ker�l a sor. A Vista azon k�v�l, hogy k�pes fontoss�gi sorrendben bet�lteni a szolg�ltat�sokat (teh�t el�sz�r azt, amelyikre el�bb van sz�ks�g), bevezet egy �j ind�t�si m�dot is, a k�sleltetett bet�lt�st (Delayed Start).

Miut�n az automatikus ind�t�s� szolg�ltat�sok bet�lt�dtek, a szolg�ltat�skezel� elind�tja a k�sleltetett bet�lt�sre konfigur�lt szervizeket is, majd a legalacsonyabb priorit�st (THREAD_PRIORITY_LOWEST) t�rs�tja hozz�juk. Ezzel a sz�ban forg� szolg�ltat�sok CPU-, mem�ria- �s lemezm�veletei is alacsony priorit�sba ker�lnek, teh�t sem a bejelentkez�si folyamatot, sem a m�r elkezdett munk�t nem akad�lyozz�k. Miut�n a szolg�ltat�s bet�lt�d�tt vissza�ll norm�l priorit�sra. Az alap�rtelmezett Windows-szolg�ltat�sok k�z�l j�p�r haszn�lja ezt az �j ind�t�si m�dot, t�bbek k�z�tt az olyan, nem kritikus folyamatok, mint a BITS (a h�tt�rben fut� intelligens adat�tvitelt koordin�l� eszk�z), a Windows Update, vagy a Media Center.


A mem�riam�ret fels� hat�rai

A k�ztudatban �ltal�nosan elterjedt inform�ci�, hogy a 32 bites rendszereken maxim�lisan 4 GB a felhaszn�lhat� mem�ria, azonban sz�mos felhaszn�l�t�l �rkezett panasz, miszerint a Windows csak 3-3,5 GB-ot jelez el�rhet� mem�riak�nt. Ez nem a mem�ri�k hib�ja �s nem is az oper�ci�s rendszer�. A mem�riam�ret fels� hat�rait k�t t�nyez� szabja meg: az alaplap befogad�k�pess�ge �s az oper�ci�s rendszer �ltal megc�mezhet� tartom�ny. A 32 bites architekt�r�ra �p�l� alaplapok �ltal�ban 4 GB mem�ri�t kezelnek, �s a Windows Vista is ennyit k�pes megc�mezni. Ez azonban nem jelenti, hogy a felhaszn�l� is k�pes lesz mind a 4 GB-ot el�rni.

A Windows a teljes mem�riater�let bizonyos r�sz�t fenntartja a lapoz�f�jlnak, valamint a hardvereszk�z�k sz�m�ra. Mi�rt? P�ldak�nt vegy�nk egy videovez�rl�t, mely 256 MB integr�lt mem�ri�val rendelkezik. Mivel az oper�ci�s rendszernek ezt a mem�riater�letet is meg kell tudnia c�meznie az els� 4 GB-os c�mtartom�nyban, az eszk�z mem�ri�ja m�ris 256 MB-tal cs�kkentette az alaplapba illesztett fizikai RAM m�ret�t. Ha sok nagy mem�ri�val rendelkez� eszk�zt haszn�lunk ez az �rt�k ak�r a f�l GB-ot is k�nnyen el�rheti. B�r az el�rhet� rendszermem�ria m�rete f�gg a PC-hez csatlakoztatott eszk�z�kt�l, a Windows Vista driver-kompatibilit�si okokb�l �s a mem�riac�mek �tk�z�s�nek elker�l�se �rdek�ben 3,12 GB-ra korl�tozza a felhaszn�lhat� RAM m�ret�t.

Ahhoz, hogy mind a 4 GB-ot a rendszer sz�m�ra is el�rhet�v� tegy�k, illetve 4 GB-n�l t�bb mem�ri�t kezelj�nk az al�bbi felt�teleknek megfelel� k�rnyezettel kell rendelkezn�nk:

• A chipsetnek legal�bb 8 GB c�mtartom�nyt kell t�mogatnia (pl. Intel 975X, P965, 955X "Socket 775"-�s aljzatban, AMD processzorok eset�n Socket F, Socket 940, Socket 939, vagy Socket AM2 aljzat)
• A processzornak t�mogatnia kell az X64 utas�t�sk�szletet (AMD64 vagy Intel EM64T)
• A BIOS-nak t�mogatnia kell a "memory remapping" szolg�ltat�st
• A Windows oper�ci�s rendszer 64 bites v�ltozata sz�ks�ges

Az otthoni felhaszn�l�sra sz�nt Windows verzi�k �ltal kezelt maxim�lis mem�riam�ret az al�bbiak szerint alakul:

• Windows XP Home: 4GB
• Windows XP Professional: 4GB
• Windows XP X64 Edition: 128GB
• Windows Vista Home Basic: 4GB
• Windows Vista Home Basic 64 bit: 8GB
• Windows Vista Home Premium: 4GB
• Windows Vista Home Premium 64 bit: 16GB
• Windows Vista Ultimate: 4GB
• Windows Vista Ultimate 64 bit: 128GB

Le�ll�t�s

A mai oper�ci�s rendszerekn�l nemcsak az ind�t�si, hanem a le�ll�t�si folyamatok �sszehangol�sa is fontos feladat. A kor�bbi Windows verzi�kban sok probl�m�t okozott, hogy a le�ll�t�s megkezd�se ut�n a szolg�ltat�soknak �sszesen 20 m�sodperc�k volt arra, hogy minden adatot elmentsenek �s kil�pjenek, mert az id� lej�rta ut�n a rendszer sz� n�lk�l bez�rta azokat. Vannak azonban olyan szolg�ltat�sok, melyek rengeteg adattal dolgoznak (pl. adatb�zismotorok) �s ez az id� nem el�g ahhoz, hogy mindent a lemezre �rjanak a mem�ri�b�l, �gy a k�nyszer�tett bez�r�snak ak�r adatveszt�s is lehet a v�ge.

A Windows Vista ennek orvosl�s�ra egy �gynevezett le�ll�t�s-el�tti �rtes�t�st k�n�l a programoz�knak, mellyel figyelmeztethetik a szolg�ltat�sokat, hogy a rendszer le�ll�t�sa megkezd�d�tt �s kezdj�k meg a kil�p�st. Azok a szolg�ltat�sok, melyek egy�ttm�k�dnek ezzel az �j �rtes�t�si rendszerrel v�rakoz�sra utas�thatj�k a Windows-t, mindaddig, am�g szab�lyosan le tudnak �llni - a rendszer addig v�r, am�g csak sz�ks�ges. Ha a szolg�ltat�s valamilyen okn�l fogva nem v�laszol az �rtes�t�sre, a rendszer h�rom percen bel�l m�gis "lel�vi" azt, hogy ne akad�lyozza a le�ll�t�si folyamatot. A Windows Update �s a Csoporth�zirend tipikusan ilyen szolg�ltat�sok. A Windows Sysinternals honlapj�r�l let�lthet� seg�dprogrammal megtekinthetj�k azon szolg�ltat�sokat, melyek a le�ll�t�si figyelmeztet�sek fogad�s�ra vannak konfigur�lva.


A szolg�ltat�sok le�ll�t�sa nemcsak k�sleltethet�, hanem sorba is rendezhet�. M�g a kor�bbi Windows verzi�kn�l a szolg�ltat�sokn�l csak ind�t�si f�gg�s�gek l�teztek, a Vista eset�ben a fejleszt�k m�r a le�ll�t�si sorrendet is meghat�rozhatj�k, �gy nem fordulhat el� olyan eset, hogy egy olyan szolg�ltat�s el�bb �ll le, melyre a t�bbinek m�g sz�ks�ge lett volna. A lista a "HKLM\System\CurrentControlSet\Control" registry-kulcs alatt tal�lhat� "PreshutdownOrder" �rt�kek�nt t�rol�dik.


Energiagazd�lkod�s

Ami�ta a Microsoft a Windows 2000-ben az NT term�kvonalra is bevezette az energiagazd�lkod�st, mindig probl�m�t okoztak a k�ls� fejleszt�k �ltal telep�tett programok �s eszk�zmeghajt�k. Az ember �sszecsukta a laptopj�t �s nyugodtan �tnak indult azt gondolv�n, a g�p hibern�lt. Sokszor azonban felforr�sodott g�ppel, lemer�lt akkumul�torral �s elveszett adatokkal kellett szembes�ln�nk, mert a hibern�l�si vagy alv�si �zemm�dba kapcsol�st valamilyen fut� folyamat megakad�lyozta. Ez az�rt volt lehets�ges, mert a Windows minden energiagazd�lkod�si szint v�lt�skor enged�lyt k�rt a fut� alkalmaz�sokt�l �s szolg�ltat�sokt�l, ha azonban a program erre nem volt megfelel�en felk�sz�tve, a rendszer k�ptelen volt �zemm�dot v�ltani.

A Windows Vist�ban ez m�r nem fordulhat el�. A rendszer ugyan tov�bbra is �rtes�ti a programokat az alv� �llapotba l�p�sr�l, hogy azok felk�sz�lhessenek r�, de m�r nem v�r j�v�hagy� v�laszra, egyszer�en kikapcsolja a megfelel� hardvereket. Tov�bbi �j�t�s, hogy az energiagazd�lkod�si alrendszer k�t perc helyett csup�n 20 m�sodpercet v�r az alkalmaz�sok �rtes�t�sre k�ld�tt v�lasz�ra, a felhaszn�l�k teh�t biztosak lehetnek benne, hogy ha megnyomj�k az alv�s gombot, a rendszer f�l percen bel�l biztosan �zemm�dot v�lt.

Mindett�l f�ggetlen�l el�fordulhat, hogy egy �temezett feladat, vagy eszk�zmeghajt� program fel�breszti a sz�m�t�g�pet az alv� �zemm�db�l. Hogy ezt elker�lj�k, ellen�rizz�k a kor�bbi cikk�nkben le�rt be�ll�t�sokat.